Az interneten keresgélve mindenki rátalálhat csodás ígéretekre arról, mire használható a meditáció. Vannak olyanok is, akik alapos kutatásokra is hivatkoznak. A tudományos kísérletek világa azonban már önmagában nem ideális, ugyanis nem mindig áll rendelkezésre elég erőforrás vagy szándék egy kutatás mindenkit meggyőző módon történő kivitelezésére. A tudományos kutatásnak megvan a maga módszere, mint például az eredmények ellenőrzése, szakmai bírálat, megfelelően magas vizsgálati alanyszám, megjelenés egy elismert tudományos folyóiratban, hogy csak néhányat említsünk a magas kívánalmakból.
A meditációról is valóban több ezer tudományos tanulmány áll rendelkezésünkre. Ezeket azonban egyre több kutató támadja hiányosságaik miatt, így a köztudatban is kialakult egyfajta óvatosság a tudományos vizsgálatokkal szemben. Ez az óvatosság helyénvaló, de léteznek azért szép számmal kiválóan elvégzett kutatások is. Az alábbiakban téma szerint összeszedtük azokat az eredményeket, amelyek valós képet mutatnak arról, amit a tudomány mai állása szerint biztosan tudunk a meditációról. Csatoltuk az eredeti tudományos cikk linkjét is eredeti nyelven és formában.
A fájdalom leküzdése
A stressz feloldása
Zavaró gondolatok és érzések elengedése
A figyelem edzése
Szociális kapcsolatok javítása
A fájdalom leküzdése
A fájdalom egy szükséges rossz. Visszajelző funkciója van, és figyelmeztet bennünket arra, ha baj van a szervezetünkben. Vannak azonban olyan esetek, amikor a fájdalomnak már nincs számunkra funkciója, mégis jelen van életünkben, és szeretnénk tőle megszabadulni. Ilyen esetekben főleg a fájdalomcsillapítók nyújtanak rövid távú megoldást. Hosszútávon azonban a mellékhatások újabb betegségeket eredményezhetnek, ezért sokan alternatív megoldásokat keresnek. Ilyen megoldás lehet a meditáció is.
A tudatállapotunk módosításával megváltoztatott fájdalomérzet sok anekdota alapját képzi. Azt azonban kevesen tudják, hogy az orvostudomány területén már régebb óta létezik ennek a felhasználási lehetősége. Méghozzá az aneszteziológia területén. Műtéteknél, mint tudjuk, az orvosok általában altatást vagy helyi érzéstelenítést alkalmaznak, de vannak olyan kórházak, ahol az aneszteziológus módosult tudatállapotba helyezi a betegeket hipnózis által, így végzik el a műtétet. A beteg nem érez fájdalmat, és gyorsabban is regenerálódik műtét után. Ezeket a technikákat megtanulva saját fájdalmunkat is kezelhetjük. A tudatállapotunk változtatásával képesek vagyunk olyan dolgokat is elviselni, amit egy másik tudatállapotban nem tudnánk.
A stressz feloldása
A stressz is a szükséges rossz dolgok közé tartozik. A feladata, hogy mozgósítsa tartalékainkat és segítsen az akadályok legyőzésében. A leggyakoribb probléma nem a stressz jelenléte, hanem amikor nem tudunk kilépni ebből az állapotból akkor sem, amikor a kiváltó ok régen megszűnt. A másik gyakori probléma, amikor túl sok van a stresszből. Ezekkel nagyon sok embernek kell nap, mint nap megküzdenie. Fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk a stresszről, mielőtt rátérnénk a megoldásokra, hiszen a stressz gyakran félreértett és félreismert tényező. A hetek, hónapok vagy évek után jelentkező tüneteket nem kötjük össze a kiváltó okkal, pedig ha felismerjük a tüneteket, akkor már elindultunk a megoldás felé vezető úton. Ha kezeletlenül hagyjuk, sok egészségügyi problémához hozzájárulhatnak, például magas vérnyomás, szívbetegségek, elhízás és cukorbetegség. Ezek az összefüggések több vezető nemzetközi orvosi szolgáltató honlapján megtálalhatóak. Az alábbiakban felsoroljuk, hogyan hathat a stressz a…
…testedre
…hangulatodra
…viselkedésedre
(forrás: mayoclinic.com)
Ezek a tünetek hosszú idő elteltével súlyos betegségeket okozhatnak. Azonban sokan már annyira hozzászoktunk ezekhez a tünetekhez, hogy azt gondoljuk, részei az életnek, és mivel körülöttünk is mindenki ezekről panaszkodik, úgy is gondolhatjuk, megváltoztathatatlan részei az életnek. Bizton állíthatjuk, hogy ez nem így van.
Mi okozza valójában a stresszt? Meg lehet-e élni ezeket a dolgokat stressz nélkül?
Mi okozza valójában a stresszt? Meg lehet-e élni ezeket a dolgokat stressz nélkül? Nézzük előbb, mik a legnagyobb stresszokozó faktorok!
Nyilván magát a külső tényezőt nem tudjuk befolyásolni, de azt, hogy hogyan gondolkodunk róla, azt igen. Nem szükségszerű velejárója az érzés az eseménynek.
Meditációs technikák alkalmazásával pár hét gyakorlás után olyan változások mennek végbe bennünk, amelyeknek köszönhetően korábbi kihívásokat sokkal könnyebben élünk meg. Néhány egyszerű módszer elsajátításával könnyebbé tehetjük a mindennapjainkat. Fontos, hogy a meditációval nem kitöröljük a rossz érzéseket, hanem megértjük és más nézőpontba helyezzük a szituációnkat, ezáltal az érzés magától megszűnik. Ilyen a gyász is, hiszen csak akkor tudunk a folyamat végén mentálisan egészségesen továbblépni, az életben szeretettel őrizve az emlékeinket, hogyha végigmegyünk a folyamaton, amit a kultúránk kínál.
A meditáció többek között úgy küzdi le a stresszt, hogy a gyakorlatok csökkentik az amygdala reakcióját és erősítik annak kapcsolatát a racionalitásért felelős agyterülettel. Ezáltal könnyebben dolgozzuk fel a stresszes helyzeteket.
Ha nem tudjuk felmérni, mennyi stressznek vagyunk kitéve, az interneten megtalálható Holmes-Rahe stresszleltár konkrét lista létrehozásával segít. Itt azonban érdemes figyelembe venni, hogy mindenki egyedi eset, és más a stressztűrő képessége. Ha úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a bennünk zajló folyamatokkal, mindig tegyünk lépéseket a megoldás érdekében! Az oldalon a COVID19 járványra való tekintettel közzétett meditációk mind alkalmasak a stressz csökkentésére, és preventív módon is hatnak a jövő kihívásaival szemben. A lent bemutatott tanfolyamokon pedig részletesen tanulunk olyan gyakorlatokat, amik segítenek a stresszel való megküzdésben is.
A figyelem edzése
A figyelmünk az egyik legnagyobb kincsünk. Ez sajnos nem általánosan ismert tény. A figyelmünk az, amivel kiválasztjuk, mit fogadunk be a külvilágból. Az érzékszerveink pedig a csatornák, amelyeken keresztül beérkezik az információ, amit ezután az agyunkban dolgozunk fel. Azt azonban, hogy milyen információ érdemes a figyelmünkre, már nehezebb eldöntenünk. Tény, hogy gyakorlással tudatosan módosíthatjuk a figyelmünk fókuszát.
Ahogy elmúlik a gyerekkorunk, egyre kevesebbszer lepődünk meg vagy csodálkozunk el az elénk táruló világon. Kialakul egy képünk mindenről, amit ismerünk. Hogy ez genetika vagy neveltetés, nem tudjuk. A tudományos közösség azonban egyre biztosabb abban, hogy vannak olyan tényezők, amelyek ha genetikailag meghatározottak is, az életvitelünkkel ellenpontozni tudjuk hatásukat. Sam Harris-nek van egy kiváló interjúja erről a témáról Robert Plomin-al, érdemes meghallgatni.
A meditációkutatás egyik legnagyobb felfedezése, hogy milyen változások mutathatók ki a gyakori meditálókban. A figyelem terén két áttörés is megmutatja, miképpen hat ránk a meditáció. Az egyikben azt mutatták ki, hogy a meditáció hatásosan megtöri agyunk hozzászokó, leegyszerűsítő mechanizmusát. Képletesen kifejezve ez abban segít, hogy úgymond friss szemmel tudjunk ránézni akár régi problémákra is. Ezzel megtalálhatjuk azokat a megoldásokat, amiket egyszerűen nem láttunk eddig.
A másik kutatás szerint a meditáció javítja a koncentrációs képességet, ezért kevesebbet kalandoznak el a gondolataink. Ezzel együtt javítja problémamegoldó képességünket, ami nem csak a logikai játékoknál segít, hanem a mindennapjaink megtervezésében és kivitelezésében is. Képzeljük el, miként segíthet egy kis rövid gyakorlat életünk olyan időszakaiban, amikor jobban oda kell figyelnünk vagy problémákkal szembesülünk. Ha elkezdünk meditálni, már nem kell ezt elképzelnünk, hanem valósággá is válhat.
Zavaró gondolatok és érzések elengedése
Ki ne szeretne dolga végeztével nyugodtan hátra dőlni a heverőn, esetleg egy forró itallal, és csak ellazulva élvezni ezt a pillanatot? Sajnos elég sokan vannak, akik még ilyenkor sem tudnak nyugodtan relaxálni. Alig néhány másodperc után elméjük elkalandozik és saját utakra indul. Felidézi, amint reggel valaki meglökött a buszon, sőt valaki még 2 hete elénk vágott autóval, 12 évvel ezelőtt pedig az akkori párunkkal vesztünk össze… a végtelenségig belebonyolódunk, végül magával sodornak az érzések, és amikor magunkhoz térünk, az italunk kihűlt, és már nem is tudjuk, miért ültünk le. Jókedvünk nemcsak elszállt, de nem is volt soha igazán.
A meditáció révén hatékonyan csökkenthetjük gondolataink elterelődését, ezáltal jobban tudunk fókuszálni a jelenre. A fenti példánkhoz visszatérve, milyen jó is, amikor az ember dolga végeztével nyugodtan hátra dől a heverőn egy forró itallal és végig élvezni tudja a pillanatot. A meditációval ez bizonyítottan lehetséges. Nemcsak annak a több millió embernek kell elhinni ezt, akik meditálni szoktak, hanem a fenti linken hozzáférhető elismert kutatás is bizonyítja.
Szociális kapcsolatok javítása
A rokonaink és barátaink gyakran nagyon fontos szerepet játszanak az életünkben. Az ember társas lény, már az ősember is rájött arra, hogy együtt jobb és könnyebb. Mégis van úgy, hogy viták, veszekedések rontják az összhangot. Ilyenkor a testünk által termelt kortizol hormonszint megnő, ami természetes folyamat. Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy azok a párok, akik meditáltak, sokkal hamarabb nyerték vissza a vita előtti alacsony kortizol szintjüket mint azok, akik nem meditálnak. A meditáció társas kapcsolatainkra is pozitív hatással van több szinten, de sokan úgy gondolják, hogy ez csak egy mellékhatása a fentebb felsorolt egyéb pozitív tényezőknek. Akárhogy is legyen, amit biztosan tudunk az az, amire van megfelelő bizonyíték.